Home » Névadónk: Fáy András

Intézmény elérhetőség 

  • Fóti Fáy András Általános Iskola
  • Cím: 2151 Fót Fáy András tér 1.
  • Telefon: +36 27 537 620
  • Email: titkarsag@fot-fay.hu
  • OM azonosító: 032347
  • Intézményvezető: Kakuk Zsolt 
  • Telefon: +36 30 243-8269 
  • Email: igazgato@fot-fay.hu 

KRÉTA

e-ügyintézés

Névadónk: Fáy András

FÁY András ,,a haza mindenese”, iskolánk névadója

Fáy András író, zeneszerző, kritikus, színházigazgató a híres fóti szüretek házigazdája.

A Fáy-család címerének pajzsán piros mentés magyar vitéz mellett pompás fehér paripa ágaskodik. A muhi pusztai ütközet (1241) egy fájdalmas, de dicső pillanatát látjuk magunk előtt. A székely eredetű, derék Rugacs vitéz fiai Don és Barnabás úgy mentik meg a futó IV. Bélát, hogy egyikük saját lovát adja oda, míg maguk a holttestek között várják a mongol hadak elvonulását. A király ezért 1243-ban hűségüket Abaúj vármegye Fáj nevű földjének odaajándékozásával jutalmazta meg. Don fia, Orbán már 1292-ben Fáynak nevezte magát.

A család egyik ága a XVI. században Pest vármegyébe költözik. Ebből az ágból született Fáy András 1786-ban Kohányon, apja Fáy László birtokán. Gyermekéveit anyja, Szemere Krisztina gálszécsi kastélyában tölti. Sárospataki és pozsonyi iskoláztatás után Pesten lesz joggyakornok 1810-ben. Majd nyolc éven át a Váci járás szolgabírája lesz.

Ezután a gombai birtokon gazdálkodik.1823-ban Pestre teszi át otthonát, itt unokabátyja Szemere Pál vezeti be az írók társaságába. Megszületnek első művei, Bokréta, Friss bokréta címmel. Első novellája a Különös testamentum. Osztatlan népszerűségét azonban meséi, tanulságos fabulái hozzák meg számára.1827-ben született A két Báthory című drámája.1832-ben jelent meg a Bélteky ház című társadalmi regénye, amelyben Széchenyi eszméinek művészi megjelenítésével találkozhatunk.

 

Széchenyi legodaadóbb híve, az Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Nemzeti Kaszinó legtöbb munkával járó tisztségeit viseli.  A Budai Színház igazgatója, országgyűlési képviselő, részt vett a Védegylet alapításában.

Legnevezetesebb gyakorlati alkotása az Első Hazai Takarékpénztár, amely 1840-ben kezdte meg működését. Az 1848-as forradalom határkövet képez Fáy életében. A világosi katasztrófa híre Pesten éri Fáyt. A „haza mindenese” 1853 és 1864 között éli másodvirágzását, ugyanis ekkorra tehető irodalmi munkásságának második szakasza. Ekkor jelennek meg regényei, pl. a Szunyogfalviak, kisebb elbeszélései, a Szép Katinka, avagy a szívnek tévelyei. Visszatért egy kedves témához, a neveléshez, Nőnevelés, az Oskola és házi növendékélet. Utolsó művei közé tartozik Az elszegényedések című, amelyben az árva -és lelencházak felállításával foglalkozik.

Halála 1864-ben következik be, amelynek hírét a Koszorú c. lap is hozza.

Fáy még életében így vallott működéséről:

Használni!  Vala éltem minden törekvése!

Mindig jót akart, a jóért fáradozott, ezt véssék sírom kövére!”

 

 

Fáy András és Fót

Fáy 1832-ben vásárolt szőlőt Vörösmartyval és Ferenczy István szobrásszal együtt Fóton, akiktől később megváltotta a földeket. Ugyanebben az évben veszi feleségül a fóti származású Sziráki Zsuzsikát is.

A szőlő a település északkeleti részén feküdt és pompás kilátást nyújtott nemcsak a szemben fekvő Fótra, hanem a budai hegyekre, a Dunára, balról pedig a Rákos síkjára. Fáy esztendőről esztendőre ide hívta a barátait, ismerőseit. Ettől kezdve Fót, az írók, költők találkozóhelyévé vált egészen 1848-ig.

A leghíresebb szüret az 1842. évi volt, amikor is Vörösmarty Mihály megírta a híres Fóti dalt, amivel aztán Fót bevonult az irodalomtörténetbe. Vörösmarty elvonult a szüretelők, mulatozók zajától, s eredetileg a Fáy-kunyhóban írta meg a híres bordalt. Ezt a kunyhót mi Vörösmarty-kunyhónak ismerjük, pedig Fáy magának és nejének építtette abból a célból, hogy a szüreti mulatságok végeztével oda menjenek lepihenni.

A fóti szüreteket ez a költemény tette híressé. Később Fáy zenét is komponált hozzá. Szemlér Mihály egy képet is készített, amely megörökíti azt a jelenetet, ahogyan Vörösmarty elszavalja költeményét.

Iskolánk 2001-ben vette fel Fáy András nevét. Legyünk erre büszkék, hiszen névadónk a reformkor egyik legnagyobb szervezőmunkása volt.

 

/ A Fáy Andrásról szóló teljes szöveg megtalálható a Fóti Arcképcsarnok c. kiadványban. Megjelent 2006., a szócikket szerkesztette és írta Praszna Éva. /

 

Fitplaster HUngary Kft Iskolafesték program
2024. március
h K s c p s v
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Jelen vagyunk a jövőben